GEORGE & COLE

DSC_5901
georgeandcole

GEORGE & COLE

 Zenés színházi show George Gershwin és Cole Porter műveiből

A III. éves zenés-színművész osztály előadása

Fellépők:

Bori Réka, Borsi Balogh Máté, Brasch Bence, Czvikker Lilla, Fáncsik Roland, Fekete Gábor, Hajdu Péter, Hunyadi Máté, Imre Krisztián, Jenővári Miklós, Józsa Bettina, Kurucz Dániel, Ladányi Júlia, Litauszky Lilla, Mentes Júlia, Nagy-Bakonyi Boglárka, Széles Flóra

A két amerikai zeneszerző műveikben szövetségre léptették a jazz és a komolyzene eszközeit, örökzöld slágerekkel, jazz sztenderdekkel halmozták el az emberiséget, a musical műfajt nélkülük nem érdemes értelmezni.

A harmadéves zenés színész szakirányú osztály hallgatói, akik első alkalommal lépnek a nagynyilvánosság elé az Ódry Színpadon, az esten előadói, zenei és táncos felkészültségüket egyaránt kamatoztatják.

Igazi színházi show ez, mely egyrészt felhasználja a klasszikus műfaji elemeket, szabályokat, etikettet, másrészt engedi, hogy a mai fiatalok fantáziája és személyes viszonyulása ezekhez a művekhez újfajta kulcsot keressen.

Zenei vezető: Selmeczi György
Zenekar tagjai: Bíró Rudolf, Duka Tibor, Jakab János, Kemény Gábor

Koreográfus: Bóbis László
Koreográfus asszisztens: Csömör Marcell
Díszlet- és jelmeztervezők: Herman Anett, Pajor Patrícia
Rendező: Novák Eszter
Osztályvezető tanárok: Novák Eszter, Selmeczi György

HELYSZÍN: Ódry Színpad
AZ ELŐADÁS HOSSZA: 2 óra 15 perc, egy szünettel

SIRÁLY!

Kapcsolódó előadás: Sirály

Fehér Elephánt

“Zsótér Sándor rendezésében a csehovi emberismeret és a virulens humor szervül tragikomikus szintézissé, a bölcs rálátás és az ifjúság káprázatos lendülete alkot örökké megújuló formátumot.”

Ez a csehovi alapmű  mindig is tévesen volt  az ifjú titánok ugródeszkája,  az “új formák” hirdetésének hamis pátoszával. Nyina hírhedt belépője itt másképpen szól,  az animális zagyvaság szóömlenyét a csipkeruhás  Bodoky Márk  szelíd nyugalma  értelmes beszédgyakorlattá  szublimálja.  Zsótér Sándor  koncepciója az összes rárakódott manírtól megszabadítja a történéseket,  a szerepek többszörözése, az igenek és főleg a nemek cserélgetése eleve élvezetes izgalmakat gerjeszt.

Amikor az obligát sokkolás eredetieskedő bornírtsága helyett  szikrázó energiákkal robbanó musical-koreográfia ragad ki a hétköznapok közönyéből,  ellazult derűvel várhatjuk a meglepetések szilaj sorát.  Osváth Judit  érzelmes Nyinájából  rövidesen tépett Másává lényegül, Figeczky Bence  lelkes ifjúból érik lemondóan csalódott öregemberré.  Alig észrevehetőek a szerepcserék, a lézerpontosságú értelmezés révén magától értetődőnek tűnnek a legvakmerőbb váltások is.  Papp Endre  világfias eleganciájú Dorn doktor,  de későbbi alteregója, Baki Dániel  is fölényesen meggyőző súlyos magabiztosságával. Az intéző házaspár állandósága  a falusi lét rendíthetetlenségét jelzi,  Ember Márk brutális bunkóságát  Blahó Gergely szenvedő szorongása ellenpontozza.  Georgita Máté tanítója az ajtófélfának is kétszer hajol meg, a lúzerek körét erősíti  Kiss Andrea  Másaként.  A tempó szédületes,  követhetetlen ki mit játszik még  nagyobb feladatai mellett,  magától értetődő az egymást erősítő, hibátlan összjáték.

A teniszpálya bírói emelvénye gyakori helyzetváltoztatásokkal adja az  Ódry Aula játékterének tengelyét,  a bútorzat mindössze  egy asztalka és néhány kis fotel, nincs elől és hátul, körbe ülünk,  ám mindenkinek jut szemrevaló látnivaló.  Beleférnek az elegánsan dekoltált felsőtestek,  sőt!, bármily vetkőzéstől való irtózásunk ellenére, a szenvedélyesen ledobott férfi-női alsóneműk feltárta mobilis aktok komikumát kitörő hahotával díjazzuk.

Rujder Vivien  az átszellemült Nyina  légies szépsége után  a gyászfeketébe tompult  Mása megjelenítésével bizonyítja érett karakterformáló képességeit.  Olasz Renátó izzó hevülettel indítja Kosztyáját, a személyiség leépülésének végét  Gyöngyösi Zoltán karizmatikus figurája rajzolja meg.  Dér Zsolt virtuózan lubickol Arkagyina hisztériájában, hasonló kvalitás a primadonnai boában pávázó, elementáris hitelességű  Medveczky Balázs.

Zsótér Sándor  rendezésében  a csehovi emberismeret és a virulens humor szervül tragikomikus szintézissé, a bölcs rálátás és az ifjúság káprázatos lendülete alkot  örökké megújuló formátumot. És a végén még egyszer bámulhatjuk  Gyöngyösi Zoltán  breakdance fejforgásait a fantasztikus csapat eszeveszett gesztus-cunamijának epicentrumában!

 

Forrás: Fehér Elephánt – Kulturális Ajánló Portál